Volt egyszer egy kisfiú, aki kis fiú volt. Mármint centiméterekben mérve. Jobbára a vége felé találtatott a tornasornak. Igazából akadt egy még nála is alacsonyabb srác az osztályban, ám aztán őt évismétlésre érdemesítették, így történetem kis fiúja a legkisebb fiúvá, sereghajtóvá lépett elő (hátra).
Nos, nem állíthatom, hogy kedvére való volt ez a pozíció, jaj, dehogy, egyre inkább eluralkodott rajta a kisebbségi érzés, kezdetben csak azért, mert társai szórakoztak vele, később azonban a lányok sem igen díjazták termetét, ha netán egyikük-másikukat mégis elkísérhette iskolából hazáig, nos, akkor ő mindannyiszor kínosan ügyelt arra, hogy a házak felőli oldalán haladjon a járdának, az ugyanis többnyire az úttest felé lejtett, hogy az esővíz arra folyjon le róla.
De nem szaporítom tovább a szót: én magam voltam ez a találékony kis srác, és idővel rájöttem, hogy másképp is tudom a hiányzó centiméterek okozta hátrányomat egalizálni, humorral leginkább, meg olvasottsággal, meg gólokkal, meg kedvességgel, ráadásul időközben mégis magasodván, valamelyest el is mozdultam a legalsóbb régiókból.
Mára viszont sajnos ismét romlott a pozícióm, tekintve, hogy a mai srácok és lányok (X-Y és Z generációk)) valóságos óriások. Itt tartunk. Manapság nem csak Hófehérke lesz mind sudárabb, nincs kétségem, hogy a törpék is rohanvást követik majd ebben. Magam viszont, fájdalom, töpörödni kezdtem. (Humorilag is, kedvességileg is, sajnos.)
Mostanában ráadásul egyre-másra olvasok-hallok felkavaró híreket. Nemrég értesültem például egy magasító módszerről-műtétről, mert már ilyen is van.
Ráadásul pedig az egyre sűrűbben fölbukkannak a humanoid robotok. És őket szinte kivétel nélkül magasaknak álmodják-tervezik.
A Tesla például nemrég bemutatta az új humanoid robotját (Optimus 2), amely, ha kell guggol, ha kell táncol is, és állítólag a tojást is megfőzi. Magasan a legjobb?
Aligha. Kína ugyanis nem hajlandó túlságosan lemaradni. Nem ám. Náluk, az egyik cég jóvoltából ugyancsak 180 centiméteres példány „született” legutóbb. Negyvenhét kilót nyom, óránként 5,6 kilométeres sebességgel képes sétálni, rendkívüli rugalmasságra késztethető és kiválóan manőverez. Saját fejlesztésű, nagy nyomatékú hajtóműve van, az energiát akkumulátorból nyeri.
Ezzel szemben én? Hát, egyre kevésbé vagyok rugalmas, és alkalmas manőverezésre, energiám is – akkumulátor híján – mind kevesebb.
Ráadásul gólokat is csak álmaimban lövök már. Igaz, remekbe szabott valamennyi.