Sokáig érintett voltam a dologban, mostanra viszont úgy áll a helyzet, hogy részemről a téma okafogyott. Egyetlen árva centit sem növekedtem az utóbbi időben, sőt, mintha zsugorodnék is valamelyest. Majd minden téren tapasztalom ezt, nem csak a testmagasságomat illetőleg. Mit mondjak, nem vagyok tőle boldog.
De maradjunk most a magasságomnál. Erről a kérdésről olvastam ugyanis tegnap. Hogy a kisebb termetűeket az élet több területén méltatlanul diszkriminálják. A szép szál legények sokkal jobb esélyekkel indulnak az álláskeresésben, mint mi, mélyebb növésű versenytársaik. Akik magasabbak, ígéretesebbek a leendő munkadók szemében. Nagyobb önbizalommal kecsegtetnek, nagyobb határozottsággal, és még sok más előnnyel.
Őket szívesebben veszik föl a pályázók közül, s ha már bejutottak, később előmenetel, karrier szempontjából is előnyt élveznek. Az előítéletek szerint alkalmasabbak vezetőnek, dominánsabbak, egészségesebbek. Sőt, kapaszkodjunk meg, okosabbak is, intelligensebbek. Így volna valóban? Nos, egy néhány éve végzett felmérés igazolni látszik: a vizsgálat alá vett cégek vezérigazgatóinak 58 százaléka magasabb volt 180 centiméternél, a fejükön hordott koronát nem is számítva.
Sőt, az én élettörténetem is megerősíti ezt: soha, egyetlen percig nem vezérigazgattam céget. Legalábbis mostanáig…
Pedig mennyire vágytam rá, mily nagyon igyekeztem! Ráadásul szerelmi téren is motivált voltam. Ám, néhány plusz centi reményében, hiába sétáltam lányokkal a járdák házak felőli oldalán lépegetve, tudván, egy jól megépített járda mindig az úttest felé lejt. Ugyancsak hiába próbáltam a humorommal villogni előttük, átütő sikert ritkán arattam. Sem akkor, sem később. Tinédzsercsókokban mérve, felnőttölelésekben számolva. Hát persze. Az említett felmérés nyomán most végképp megvilágosodtam. Ha magasabbra növök, akár csak tíz centivel, tán még vezérigazgató is vált volna belőlem, akkor pedig, ugye, csóközön, öleléscunami, mint tudjuk.
Józanabb perceimben mára már tudom: ez a vonat elment. Az viszont vigasztaló, hogy egy idő óta ingyen vonatozhatok. És hiába vagyok csupán kisnyugdíjas, kétszeresen is az, a vérnyomásom legalább magas.