Ha nem unt volna rá a bankszakmára, ma Amerikát nem Amerikának hívnák. Meglehet, persze, felmondtak neki. Nyersebben: kirúgták. Mívesebben: útilaput kötött talpára a Medici család, mert hogy az ő bankjaiban Sevillában, majd Lisszabonban serénykedett. Úgy fest, hiába. Intrikált ellene valamely munkahelyi riválisa. Besározta. Vagy elszerette a főnöke hitvesét. Mindegy, mehetett, amerre lát, leginkább világgá.
Nos, a derék exbankár szó szerint vette: 1497 és 1504 között több felfedezőutat tett az Újvilágba. Kikötött a kontinens déli részén, majd a mai Venezuelában, és két ízben is a brazil partoknál, sőt eljutott egészen a Tűzföldig.
Bejött neki. „Tiszta Amerika!” – kiáltott volna fel, ha tudja: Amerikában jár. De nem tudhatta, mert német térképészek bizonyos Martin Waldssemüller ésMatthias Ringmann urakcsak 1507-ben nevezték el a földrészt Amerikának, épp az ő keresztnevéről, tiszteletük jeléül.
Amerigo, immár mint híres itáliai hajós és felfedező, 510 éve, 1512. február 22-én hajózott át a túlvilágra.
