Kedves doktor gróf Hugonnai Vilma! Bizony 145 éve már, hogy Ön – első magyar orvosnőként – 1879. február 2-án Zürichben megvédte doktori disszertációját. Azért Zürichben, mert – Ön aztán igazán jól tudja – nálunk akkor nők még nem járhattak egyetemre. Ezután1880-ban tért haza, ám itthon – fájdalom – nem sikerült diplomáját elismertetni, annak ellenére, hogy pesti orvostanári kar is támogatta a kérését. Így hát éveken át szülésznőként tevékenykedett. Végül csak sokára, 1897 tavaszán avathatták doktorrá Budapesten. Gyógyíthatott végre hivatalosan is: főleg a nőbetegek és szegény betegek örömére. Oktatott is, sokat tett a nők egyenjogúságáért. Köszönet érte, visszamenőleg is.
Beszámolok Önnek, hogy mostanra nagyot fordul itthon a világ.
Biztosan örömére szolgál, hogy napjainkban már több nő- mint férfiorvos gyógyít bennünket. És mostanság – gondolta volna? – az orvosok, mindkét nembéliek, itthon szereznek diplomát, ám aztán Zürich az útirány…