Legújabban az egerek intelligenciájával foglalkozom. Miért pont az egerekkel, és miért pont az intelligenciájukkal? Csak. Erre támadt kedvem. Lám, egy magamfajta nyugdíjas ezt is megengedheti magának. Ezt mindenképpen.
Szóval az egerek. Tegnap azt olvastam róluk, hogy fölöttébb intelligensek. Megörültem ennek. Miért? Mert ezt is megengedhetem magamnak. Hogy annak örüljek, aminek csak akarok. Ennek pedig külön is örülök.
Ettől függetlenül, miért ne kelthetne bennem örömöt, ha az egerek intelligensek? Lássuk csak, mit olvastam róluk. Egyebek mellett azt, hogy a problémamegoldó képességük dicséretes, ennek köszönhetően igencsak előkelő helyet foglalnak el az állatok intelligencia-rangsorában. Természetesen egér és egér között is létezik különbség, gondoljunk csak egy hollywoodi elitegérre, a híres Mickey-re vagy valamely családtagjára, és mondjuk egy kelet-középeurópai templom egerére. E tekintetben megkockáztatom: utóbbi jobban áll intelligencia dolgában, hiszen neki ezerszer több a problémája, ennek megfelelően nagyobb is a problémamegoldó képessége.
És akkor még a vadon élő egerekről nem is esett szó. Ők aztán az igazán éberek, óvatosak és intelligensek, máskülönben nem tudnának életben maradni. Kis méretük, gyorsaságuk és mozgékonyságuk együttesen alkalmassá teszi őket térbeli és problémamegoldó készségeik fejlesztésére.
Végül, le a kalappal az egerek szociális viselkedése előtt Azon túl, hogy egymással kapcsolatban állnak, így tesznek az emberekkel és ritkábban más állatokkal is. Kommunikálnak hangokkal – ha éppen velünk „beszélnek”, az emberi fül számára is hallható frekvenciára váltanak. Emellett képesek szagok és érintések révén is kommunikálni életük és túlélésük érdekében.
Ami még meglepett: ha az egerek agyának méretét a testméretükhöz viszonyítjuk, az az arány nagyjából megegyezik azzal, amit nálunk, embereknél találunk. Nos, akkor semmi nincs még veszve. Csupán föl kell nőnünk az egerekhez.