A Gidránról olvasok (teljes nevén Gidrán 4×4), meg arról, hogy a napokban nagy sikert aratott egy nemzetközi fegyveripari kiállításon. Büszke is vagyok rá. Nem kicsit.
Megtudom, hogy a török-magyar védelmi együttműködés legfontosabb közös fejlesztése ez a Gidrán, ami amúgy egy felfegyverezhető, mutatós magyar harci lófajta nevét örökölte. Most viszont egy taktikai páncélozott harcjármű, és aknavédett kategóriájú. Fő fegyverzete zárt, védett térből távirányítással is kezelhető.
A magyarországi fejlesztések kifejezetten a járművek távvezérlésű, hálózatba kötött (opcionálisan önvezető és pilóta nélküli) képességeinek bővítésére irányulnak, a modern harctéri igényeknek megfelelően. A Gidrán alkalmas aknavető rajok szállítására, de használható tüzérfelderítőként, parancsnoki-vezetési pontként is.
Dicséretes ez a magyar-török együttműködés.
Kár, hogy kereken 500 évet késett.
1526. augusztus 29. Mohácsi csata.
Elkapkodtuk.
Alaposan.
