Richard Burton. A múlt század egyik legnagyobb brit színésze ma 40 éve, 1984. augusztus 5-én hunyt el. Iszonyatosan messziről indult az élete, a legkisebb esélye nem volt arra, hogy valaha is világhír övezze. 1925. novemberének 10. napján egy walesi bányászcsaládba érkezett, tizenkettedikként. Nem is sejthette – honnan is sejtette volna –, hogy ritka tehetséggel és hallatlan ambícióval ajándékozta meg a sors. Jeles diák volt az iskolában, egyik tanára, bizonyos Philip Burton, örökbe fogadta őt. Jóval később nem máshol, mint Oxfordban tanult színészetet. Először, 1943-ban, Liverpoolban lépett színpadra. A háborúban a légierőnél szolgált. Huszonöt évesen már New Yorkban játszott, majd egy otthoni év után Hollywoodba szerződött. 1953-tól, immár újra otthon, a híres Old Vic társulatának tagjaként Shakespeare-szerepek sorát játszotta el. 1956: első filmfőszerepében Nagy Sándort alakította. A Dühöngő ifjúság című film hozta meg neki a világhírt. Később Játszott A leghosszabb nap című háborús monstreprodukcióban is, majd Antoniusként szerette Cleopátrát. Nem is történhetett másként, mint hogy forgatás közben egymásba szeressenek partnerével Elizabeth Taylorral (Később két esküvő és két válás színesítette közös életüket.) Láthattuk őket aztán a Makrancos hölgy és a Nem félünk a farkastól főszerepeiben is. Burton maga több mint 40 filmben játszott. Ő volt a pszichiáter az Equusban, és övé lett a főszerep a Wagner életéről szóló szuperprodukcióban. Utolsó filmjét 1984-ben forgatta, Orwell: 1984 című művéből. Hétszer jelölték Oscar-díjra, ám egyszer sem kapta meg.
Sokak életét élte meg a filmvásznon. Neki mindössze ötvennyolc év jutott.
„A színész valami kevesebb, mint egy férfi, míg a színésznő valami több, mint egy nő.”
(Richard Burton)