Ma 140 éve,1884. július 25-én hunyta le örökre a szemét romantikus építészetünk egyik, Európában is jegyzett jeleseként. Egyedülálló stílusa a keleti (mór, bizánci, velencei) formaelemeket, a gótizáló formákat és a magyaros motívumokat vegyítette. Pesten élő patríciuscsaládba született, 1821. február 20-án. (Érdekesség: csaknem pontosan két évvel előbb érkezett az életbe, Petőfi Sándornál.) Nagyapja és apja kőfaragó mester volt. Az alma tehát ezúttal sem esett messze a fájától.
A piaristákhoz járt középiskolába, ezután Hild József tanította, és céhes képzést is kapott. Utóbb Münchenbe került, a képzőművészeti akadémiára, de később megfordult Svájcban, Itáliában és francia földön is. 1844-ben Pesten telepedett le, és alig egy évre rá, 1845-ben elnyerte az Országház tervezésére kiírt pályázat I. díját. 1847-ben a pesti Német Színház, négy évvel később a Dohány utcai zsinagóga tervpályázatán vett részt. Noha nem ő nyert, a templom kupolás szentélye az ő elképzelése szerint épült meg.
Feszl fő műve az 1859-65 között épült pesti Vigadó volt. Az épület első terveit Hild József készítette, ám a bírálat után egykorvolt tanítványát bízták meg a munkával. 1865. január 15-én fényes bállal avatták. Nagyszabású termeinek, egyedülálló lépcsőházának gazdag, mozgalmas díszítéseinek, a részleteknek és az egésznek egyformán csodájára jártak.
Mindezek ellenére Feszl Vigadója sajnos méltatlan kritikákat kapott. A mestert ez nagyon bántotta, visszavonult, és egyre inkább magába zárkózott.
