XIV. Lajos, a Napkirály. Fény és árnyék.
Ma 310 éve, 1715. szeptember elsején halt meg. Születése is szeptemberre, a hónap ötödik napjára esett, 1638-ban.
Ötévesen került trónra. Nagykorúságáig édesanyja, Ausztriai Anna és Mazarin bíboros régensként kormányzott helyette. Ténylegesen 1661-től uralkodott. Minisztereit keményen kézben tartotta, keresztülvitte az igazságszolgáltatás reformját. Föllendített a gazdaságot, békét kötött a lázadozó nemességgel, udvarában nagy volt a fényűzés. (Szigorú szertartásrend szerint zajló vacsoráihoz állítólag csaknem ötszáz fős személyzet segédkezett.) Felvirágoztatta a művészeteket, de nem törődött népe jólétével.
1667-ben háborúzni kezdett, nagy területeket hódított el. 1682-ben Versailles-ba helyezte át udvarát. Bigottan vallásos volt, 1685-ben visszavonta a protestánsok szabad vallásgyakorlását garantáló uralkodói rendeletet. Emiatt leggazdagabb és legszorgosabb hugenotta alattvalói távoztak az országból, egyben kivívta a protestáns hatalmak haragját. A spanyol örökösödési háborúban (1700-1714) már egész Európa ellen harcolt, és fájdalmas veszteségeket szenvedett.
Felesége, Ausztriai Mária Terézia mellett több szeretőt tartott, számos törvényen kívüli gyermeke is született.
Hetvenkét éven át uralkodott, túlélte fiát, unokáit, utódja a dédunokája lett. Temetése örömünneppé fajult.