Jó hír, ami rossz hír is egyben. Sok ilyen van, mondhatni, tele velük a padlás. Amolyan egyfelől–másfelől típusúak, kettős kimenetelű történésekről szólnak. Jó. Bővebben: nem jó.
Itt van például ez a kesudió. Jobban mondva még nincs itt, de itt lesz. Maholnap, nem kérdés. Persze, azért nem eszik forrón a kását (kesut), mert úgy tíz éve már, amikor először olvastam arról, hogy nálunk is honos lesz majd. És nem csupán az élelmiszerüzletek delikáteszpultjain, hanem kertjeinkben is.
A kesudióról tudni kell, hogy kesufán terem (mily meglepő), e fák elsősorban a trópusi klímában érzik jól magukat, Közép-Amerikától Északkelet-Brazíliáig őshonosak. Magról vagy ivartalanul szaporítják, és kertekbe vagy ültetvényekbe telepítik őket.
A globális fölmelegedésnek hála tehát előbb-utóbb nálunk is megterem ez a kesudió, benne a sok jó és hasznos összetevővel: foszforral, magnéziummal vassal, rézzel, cinkkel, A és Bvitaminokkal, bétakarotinnal, sejtöregedést fékező E-vitaminnal, és nem utolsó sorban szívpártoló telítetlen zsírsavakkal. Így hát örüljünk neki, hogy itt is megterem majd e fantasztikus egészségbomba, amely, figyelem: szerelmi kedvkeltő is egyben!
Jó hír, rossz hír? A kesufa nagy erénye, hogy a több hónapon át tartó száraz, meleg klímát szereti. Az viszont, fájdalom, betesz majd a mi szerelmi kedvünknek…
Mi fán terem? Kesufán 
Valóságos egészségbomba