Ma 140 éve, 1883. október 22-én született Budapesten a jeles zeneszerző, Jacobi Viktor. Gimnazista korában már komponált, még csak főiskolás volt, amikor első operettjét (A rátartós királykisasszony) bemutatták. A Zeneakadémián zeneszerzést tanult, évfolyamtársa volt Weiner Leó és Szirmai Albert. Barátjának tisztelhette Bartók Bélát, Kodály Zoltánt és Kálmán Imrét is. Rendkívül termékeny volt, szinte évente mutatták be egy-egy operettjét (A legvitézebb huszár, A tengerszem tündére, Tüskerózsa , Van,de nincs, Jánoska…). Addigi legnagyobb sikerét, a Leányvásárt 1911-ben vitte színre a Király Színház, Fedák Sári, Rátkai Márton, Király Ernő és Petráss Sári főszereplésével. A darabot Európában is sokhelyütt játszották, sőt még Új-Zélandra is eljutott. A Sybill (1914) nemzetközi sikere tán még rajta is túltett.
„Kis Petrovom” tehát hasonlóan sok országban megszenvedte, hogy búcsú nélkül hagyta ott „én édes asszonyom, Sybill”. Ám „egy jó barát az mindig megbocsát”…
Anekdota: Az író Molnár Ferenc egy hajnalon hazafelé tartva, Jacobi nyitott ablakából épp ezt a melódiát hallotta meg. Fülébe mászott, azonnal. Nem sokkal később az Otthon körben a szerző jelenlétében dúdolni kezdte. A rémült kérdésre azt füllentette, hogy évekkel előtte Párizsban hallotta. Jacobi kis híján összeomlott, mire Molnár töredelmesen bevallotta az igazat. Miért, miért nem, Petrov, a moszkvai testőrtiszt nem hívta ki őt párbajra. Meglehet, kedvenc könyve volt A Pál utcai fiúk…
