Ha igaz, visszavonulót fújt ez az életnyomorító vírus, és csak a mutánsai folytatnak remélhetőleg reménytelen utóvédharcot. Egyes vélemények szerint tehát túl volnánk a járvány harmadik hullámán, mások viszont úgy vélekednek, hogy eme egyes vélemények túlontúl optimisták. A vírus véleményét nem ismerjük. Tán jobb is.
Akárhogy van, egyre több a maszknélküli vendég a tévéstúdiókban és fogyatkoznak a Skype vagy Zoom segítségével lebonyolított társalgások, melyekben többnyire otthonukban, karanténjuk közben szólaltatják meg az arra érdemes (?) alanyokat.
A témától teljesen függetlenül, szenvedélyes, kis túlzással einsteini kíváncsisággal figyeltem, kinek milyen a háza, lakása, kertje, terasza. Milyen az illető könyvespolca, a hátérben, katonás rendben sorakoznak-e a kötetek, avagy festői rendetlenséget élveznek. És mindjárt a következtetések. Lám, ebben a művészemberben nem csalódtam, abban politikusban viszont igen – kellemesen –, jé, olvas az illető.
És a falak. Lóg-e ott mondjuk egy eredeti Rippl-Rónai-vászon. Vagy Sandro Botticelli A tavasz (Primavera) című remekéhez készített, a Jófogáson nemrég potom pénzért vásárolt vázlata, ami bizonyíthatóan a korai reneszánsz (quattrocento) idején alkotó festőzseni kezei alól került ki.
Na és azok a zárt szekrények! Vajon mit rejtegetnek előlem? Meglehet, egy perccel az adás kezdete előtt sebtében összenyalábolt holmikat, fehérneműeket, mosott, de még vasalásra váró cuccokat, relatív tiszta zoknikat stb. Esetleg egy közvetlenül a kapcsolás előtt lebonyolított (félbeszakított) pásztorórából visszamaradt hús-vér szeretőt, férfit vagy nőt, ez most közömbös. És, ami még sokkal kínosabb, mindenféle csontvázakat, amelyek csak egy váratlan lelepleződésre várnak, hogy sorra kihulljanak abból a titokzatos szekrényből.
E lakásmustra közben többnyire eltörpült az adott téma fontossága, mit mond az élőben kapcsolt házigazda, igazat vagy hamisat, vicceset vagy vérfagyasztót, flottul osztja az észt vagy keresi a szavakat, készséges vagy kelletlen, érti-e ő maga, amit előad. (Tisztelet a mindenkori kivételeknek!)
Előbb-utóbb véget ért az érdekfeszítő távcsevej, köszönte a riporter a stúdióban, köszönte alanya a hazai pályán, melyre ráférne már egy újabb lakásfestés. Jött a megváltó reklámszünet, benne a már-már kóros kíváncsiságomat garantáltan csökkentő, svájci kutatók által kifejlesztett, legújabb, most akciósan kapható csodapirula, egyenesen a NASA ajánlásával. Ja, igen: akár 12 éven keresztül hat, nem mellesleg.
Nos, a karantén-interjúk ideje remélhetőleg valóban lejár. Többnyire csak a saját lakásomban nézelődhetek. Mi? Hol? Miért? Mikor? Mennyiért? (Ki kéne végre festetni…) A saját jól ismert, megbízható fotelomban nyomhat el a buzgóság két reklámszünet között, a saját szekrényemben kutakodhatok, hál’ istennek se szerető, se csontváz (remélem…), jé, viszont megvan a kedvenc zoknim, amit halálra kerestem.
