Ma ötven éve, 1976. március 24-én halt meg Bernard Montgomery angol marsall, második világháborús hős.
A brit fővárosban született 1887. november 17-én, egy nagy tekintélyű anglikán pap fiaként. Később a családfőt püspöknek nevezték ki Tasmániába, a família ezért tíz évet élt távol otthonuktól. Hazatérve, az ifjú a Királyi Katonai Akadémia növendéke lett. Indiában szolgált, majd Írországban, a Sinn Fein mozgalom ellen harcolt.
Az első világháborúban, 1914-ben már hadnagy volt, a francia fronton. Súlyos sebet kapott, de fölépült, és elvégezte a camberley-i vezérkari iskolát.
1939-ben kinevezték a Brit Expedíciós Erők angliai 3. hadosztályának parancsnokává. A németek elől Dunquerque-hez vonult vissza, így a hadosztályt sikerült hazamenekítenie a francia kikötőből. 1942 augusztusában a beszorított észak-afrikai 8. hadtest parancsnokává tették meg. 1942 júliusában az első el-alameini csatában „Monty” megálljt parancsolt a német offenzívának: megállította Erwin Rommel, a „Sivatagi Róka” előretörését Alexandria és a Szuezi-csatorna felé. Később, a sorsdöntő második el-alameini csatában, 1942. október 23-án, szétverte a „Sivatagi Róka” Rommel csapatait. Az ütközet a világháború fontos fordulópontjának bizonyult.
Montgomery idővel kulcsszerepet kapott a szicíliai és a normandiai partraszállás megtervezésében is.
Lent és fent járt tehát élete során. Akár oly sokunk – civilek, hadfiak, nők, férfiak, ifjak, idősek –, ő is jócskán utazgatott az élet hullámvasútján. „Gyerekkorom örömtelen volt” – emlékezett rá később. Apját ritkán látta, anyjával rossz volt a viszonya. Ám aztán jutott neki sikerélmény a Királyi Katonai Akadémián. Első nagy háborújában ugyan súlyosan megsebesült, ám túlélte és jeleskedett a vezérkari akadémián. Második nagy háborúja is rosszul indult (Dunquerque). De jött Rommel legyőzése. Ráadásként Winston Churchill dicsérte is, ám le is sújtott rá: „Kitűnő stratéga, vaskezű hadvezér – jellemezte –, de ha győz, elviselhetetlen”.
Visszamenőleg is nagy-nagy köszönet kedves Monty a seregnyi, elviselhetetlenségbe torkollott napjáért, melyekkel megajándékozott bennünket.