Pontosan öt évvel ezelőtt Puccparád címmel jelet meg az alábbi írásom.
„Micsoda báli vacsora volt az a 130 év előtti, 1866. október 10-én! Első alkalom, amikor szmokingot kellett ölteni. A történelmi esemény apropóján olvasom, hogy e különleges öltözék kezdetben az angliai Eton College középiskolásainak egyenruhája volt, később rákapott a walesi herceg: dohányzásaihoz öltötte magára. Zakószabású, kihajtott gallérját fényes selyem ékíti, szárnygalléros fehér ing, csokornyakkendő, mellény, illetve fekete vagy széles, színes spanyolöv dukál hozzá. Speciális formáját a parti szmokingot esküvőkre, koktélpartikra és elegáns hajóutakra ajánlják. Rohanok…”
Nos, már akkor is nyugdíjasként, rögvest elindultam. Az elegáns hajóutak egyikét (másikát) céloztam meg. Szmokingban, igaz, fekete vagy széles, színes spanyolöv nélkül. Meglehet, ez volt az oka, hogy máig sem értem célba. Talán majd a ma induló újabb öt évben…
Szóval sosem adom fel. Nekik is köszönhetem, hogy ilyen lettem: