Nóti Károly

Író, filmforgatókönyv-író volt, a hazai kabaré mestere.

Jogot tanult, hivatalnokoskodott, majd huszonhat évesen pályát váltott: zsurnaliszta lett Nagyváradon. Később Kolozsvárott a Keleti Újság munkatársa lett. Sokoldalú, termékeny szerző volt, versek, tárcák, novellák kerültek ki a tolla alól. Kabarészerzőként a budapesti Apolló kabaréban debütált, tréfáit a Színházi Életben lehetett olvasni. 1923-tól már Pesten élt. Hamarosan, legjobb kabaréíróink egyikeként, Salamon Béla Teréz körúti Színházának házi szerzője lett. Neki köszönhetjük a „Lepsénynél még megvolt“, „Régi motoros vagyok”, „Kár a benzinért!” szállóigéket.

1931-ben megírta a Hyppolit, a lakáj filmsiker remek forgatókönyvét. Más sikeres itthoni filmjei: Maga lesz a férjem, Dunaparti randevú, Fizessen, nagysád!, Az én lányom nem olyan. Külföldi filmes berkekben is felkapott szerzőként jegyezték. 1939-től csak álnéven publikálhatott.

1947 és 1949 között dramaturgként a Pódium kabaré csapatát erősítette. Később írásaira a „polgári csökevény”, „aszfalthumor” bélyeget sütötték, holott társszerzőként nagyban segítette a Civil a pályán, a Péntek 13, ésa Fel a fejjel című sikerfilmek világrajöttét is.

Ma 70 éve, 1954. május 28-án tért örök nyugovóra.

Kis háztáji. Nóti Károly leánya, Nóti Ilona olvasószerkesztő közölte első írásaimat a szép emlékű Esti Hírlap hasábjain, a messzi hetvenes években. Később, immáron kollégaként, barátjává is fogadott engem. Hálával tartozom neki, máig sokszor jár az eszemben.