190 éve, 1832. július elsején indult útjára Pesten az első omnibusz. Hogy is volt ez akkortájt és még utána sokáig? Szépapáink, szépanyáink… hát persze, hogy szerelmeskedtek ők is. Máskülönben hogyan léteznénk mi most?
Szóval:
Rügyeztek a fák, te ideadtad a szád,
A Vampeticsben banda játszott,
Messziről egy Zerkovácot,
Szállt a nóta, szállt.
Amíg az est beállt.
S az omnicsek ránk száz gyönyörrel várt.
Éjjel az omnibusz tetején
Emlékszel kicsikém?
De csuda volt!
Lent nyikorogtak a kerekek,
Felettünk nevetett
A teli hold!
Úgy bizony!
S miközben a lovacskák bandukoltak Budán át
Eloltottam égő ajkad s a lámpát.
Éjjel az omnibusz tetején
Emlékszel kicsikém?
De csuda volt!
Mostanság pedig:
Egy csók ma nem tart oly sokáig,
Oktogontól Krisztináig
Más időket élünk, nem vitás. Rapidrandik, egyéjszakák…