Ma 35 éve, 1989. december 22-én hunyt el az ír származású Nobel-díjas költő, író, Samuel Beckett. Magányos gyerekkor, fiatalkor jutott neki, idővel maga vetette papírra, hogy kevés tehetsége volt a boldogsághoz. Hiába kedvelték a nők, senkivel nem osztozott a magányán. Olvasom, később, az írótárs James Joyce-szal néha találkozván, némán élvezték egymás társaságát. Azért kifejezetten mozgalmas pillanatai is adódtak Beckettnek, ilyen volt például az is, amikor1938-ban Párizsban az utcán, tüdőn szúrta őt egy férfi, aki pénzt akart tőle. Miután felépült, meglátogatta támadóját a börtönben, s megkérdezte, miért szúrta meg. „Nem tudom, uram…” – jött a válasz. Nem csoda, hogy e mondat később több ízben visszaköszönt az író műveiben.
Lám, a téma valóban az utcán hever. Vigyázat, olykor egy kés formájában!
