Ma 215 éve, 1811. augusztus 14-én Edinburgh-ban született meg Széchenyi lánchidunk építője, Clark Ádám skót mérnök. Mérnökként kezdetben londoni gyárakban dolgozott, de hídépítések részese is volt. 1834-ben hívta először hazánkba Széchenyi István, az Al-Duna szabályozás segítésére. (Ha most, 2026 augusztusában itt élne közöttünk, bizonnyal ő is ott szorgoskodna Paks mellett, a Duna medrében készülő fenéklépcső létrehozásában.) Akkor, 1839-től az ország első állandó, Budát és Pestet összekötő hidjának építését vezette.
A kőbányákat és vashámorokat járta, szervezte az alapanyagok szállítását, alkatrészeket rendelt, napjai nagy részét az építkezésen töltötte, de még távcsővel is a munkálatokat figyelte rózsadombi lakásából. Emellett vizsgálta az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy angol gépeit is, foglalkozott a pesti rakpart építésével és az első gázvezetékekkel is. Az 1848-as forradalom után kis időn át Széchenyi mellett a közmunkák minisztériumának műszaki tanácsosa volt. A harcok alatt két alkalommal is megmentette a pusztulástól a már majdnem kész hidat, amelyet aztán 1849. november 20-án adtak át. A Legnagyobb Magyar akkor már a döblingi elmegyógyintézet lakója volt…
Clark később német és osztrák földön is épített hidakat. Utolsó nagy műve a Budai váralagút volt.
Hazánkban telepedett le, itt házasodott meg. 1885 novemberében vette nőül Áldásy Antal budai városkapitány lányát, a 19 éves Máriát. (A Várszínház egyik előadásán ismerkedtek meg.) Frigyükből három gyermek született: Ilon, Irén és Simon.
Clark Ádámot tüdőbaj vitte el, 1866. június 23-án. Nemzeti Sírkertünkben alussza örök álmát.
