Ma 60 éve, 1966. július 5-én hunyt el Hevesy György, Nobel-díjas magyar vegyész, a hafnium felfedezője.
Kikeresztelkedett család nyolc gyermeke közül ötödikként, 1885. augusztus elsején született. A piarista gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetem, később a Berlini Műegyetem hallgatója lett. 1908-ban fizikából doktorált Freiburgban, ám ezután a kémia felé fordult. 1909-ben a Zürichi Egyetem tanársegédjeként dolgozott, 1911-ben pedig Manchesterben Ernest Rutherford mellett tevékenykedett ösztöndíjasként. 1920-ban megvonták tőle az előadói jogot a Műegyetemen, ezért Niels Bohr munkatársa lett Koppenhágában. 1923-ben új elemet fedezett föl, melynek a hafnium nevet adta. 1926-tól a Freiburgi Egyetem professzora volt. Hitler hatalomra jutása után visszatért Dániába, majd az ország német megszállásakor Stockholmba menekült. 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért. (A mai orvostudomány sokat köszönhet módszerének.)
1945-től az Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. 1959-ben Az Atom Békés Felhasználásáért Díjat vehette át. Számos külföldi egyetem avatta díszdoktorává, a Royal Society tagja lett. 1966-ban a pápa külön audiencián fogadta.
Nemzeti sírkertünkben alussza örök álmát.