Ma 145 éve, 1881. augusztus 6-án született Sir Alexander Fleming. Az emberiség nagy szerencséje, hogy a szegény Fleming család Skóciában örökséghez jutott. Fiuk, Alexander így beiratkozhatott a londoni egyetem orvostudományi karára. 1908-ban kiváló eredménnyel diplomázott. Bakteriológiával kezdett foglalkozni. Az I. világháborúban sok tapasztalatot szerzett a sebgyógyításban. Élete felfedezését, a penicillint voltaképpen egy véletlennek köszönhette (köszönhetjük). 1928-ban Londonban észrevette, hogy laboratóriumában felejtett baktériumtenyészetét megfertőzte egy penészgomba, és később döbbenten tapasztalta, hogy annak közvetlen közelében a baktériumok teljesen elpusztultak. Kiderült, az általa izolált gomba olyan anyagot termel, amely még 800-szoros hígításban is akadályozza a baktériumok növekedését. Ezzel kezdődött az antibiotikumok kora. Munkájában Stuart Craddock és Frederick Ridley segítették Fleminget, később a penicillin kémiai azonosítását, tiszta formában történő előállítását az ausztrál Howard Florey és a német emigráns Ernst Chain végezte el. Ma már tudjuk, az emberiség mit köszönhet nekik. Fleminget 1943-ban a Royal Society tagjává választotta, 1944-ben lovaggá ütötték, 1945-ben pedig Chainnel és Florey-val megosztva orvostudományi Nobel-díjat kapott. Az orvostudós 1955. március 11-én halt meg. Hamvai Nelson és Wellington sírja mellett, a londoni Szent Pál székesegyházban pihennek.
