David Ojsztrah. Világhírű volt, szovjet-orosz hegedűművész, karmester. Odesszába, zeneértő-kedvelő kereskedőcsaládba érkezett, 1908. szeptember 30-án. (Családi évfordulónk: majdani szülőanyám 28 nappal később látta meg a napvilágot, Törökszentmiklóson, családja ötödik, egyben legkisebb gyerekeként.)
De térjünk vissza a kis Davidra, aki (nem úgy, mint leendő anyám) jó szüleitől már ötévesen hegedűt kapott. Helyesen tették, nagyon. Egy évre rá már publikum előtt lépett föl a fiúcska. Konzervatóriumi diplomáját 18 évesen kapta meg. 1930: első szólókoncertjének éve.1933-ban már egy országos hegedűversenyen győzött, 1937-ben a brüsszeli Erzsébet királyné zenei versenyen is maga mögé utasította a mezőnyt. 1934-től tanított a moszkvai konzervatóriumban. A világháború éveiben rendszeresen lépett föl nehéz körülmények között, 1942 telén a német blokád sanyargatta Leningrádban adta elő Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyét. (Az alább csatolt koncertet, ugyancsak ezt a Csajkovszkij-művet, 1968-ban Moszkvában vették föl.)
1946-ban hatalmas sikert aratott a Prágai Tavasz Fesztiválon. 1949-ben a budapestieknek is bemutatkozott. Az ötvenes évek első felében meghódította Párizst és Londont, 1955-ben pedig már Amerikában csillogott. Sokat koncertezett a zongoraművész Szvjatoszlav Richterrel. Mások mellett Hacsaturján, Sosztakovics és Prokofjev szerzett neki zenét. Barátja volt Menuhin, Sibelius és Kodály is.
Egy hollandiai turné közben, ma ötven éve, 1974. október 24-én ragadta el a halál.