Matematika tanár, matematikus hazánkfia volt Arany Dániel, aki ma 160 éve, 1863. július 11-én jött világra, Pest városában, Arany Ignác és Gold Antónia fiaként. Arany Dávidként anyakönyvezték.
Miután a fővárosban matematika-fizika tanári diplomát szerzett, Selmecbányán az ottani Erdészeti Akadémia tanársegédje volt, majd alma máterében, a győri főreáliskolában állt katedrára. 1893-at írtak akkor. Még az évben, december elsején megalapította a máig létező Középiskolai Matematikai Lapokat (KöMal) „Fő célja tartalomban gazdag példatárt adni a tanárok és tanulók kezébe…” – írta. A diákok a lapban kapott példák megoldásait beküldték/beküldik, inspirálta/inspirálja őket, hogy szerepelnek majd a legjobb megoldások beküldőiként, s e megoldásaikat viszontlátják a lap hasábjain. Ilyen típusú újságból akkor mindössze kettő volt a világon. Nem csoda, hogy a KöMal rendkívüli népszerűségre tett szert. (Családi érintettség: fiam, Marci, nagyjából a lap megalapítása után száz esztendővel, lelkesen és igen eredményesen vett részt a feladatok megoldásában).
Arany Dániel tudományos munkásságában sok más terület mellett jelentős helyet foglaltak el valószínűségszámítási kérdések, játékelméleti problémák és a determinánselmélet is.
Az egyik legjelentősebb országos matematikai verseny névadójaként is emlékezünk rá. (Másik családi érintettség: középiskolásként szerénységem is indulója lehetett egy időben…) Arany Dánielt 1944-ben, 82 éves korában, feleségével együtt. a budapesti gettóba kényszerítették. Értékes matematikai szakkönyvtárát az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulatnak ajándékozta ekkor. Életük ott, a gettóban ért véget.
