Ma 30 éve, 1995. január 1-jén hunyt el híres hazánkfia, Wigner Jenő,Nobel-díjas fizikus. Nobel-díját 1963-ban kapta „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.” Azon fizikusok közé sorolják, akik újjáteremtették a fizika tudományát. Róla szól ez az alábbi, múlt század húszas éveiből való anekdota:
Egy szép nyári napon a göttingeni uszoda medencéje mellett, a füvön heverészett Wigner, a mellette ülő Otto Heckman német csillagász társaságában. Ő hirtelen meglátott néhány, Wigner lába szárán korzózó vöröshangyát. Meglepődött, hogy a magyar tudóstárs ezt türelmesen hagyja, és tudakolta, nem csípnek-e a „vendégek”. Az igenlő válaszra döbbenten kérdezte, akkor miért nem csapja agyon őket. Wigner: „Nos, barátom, egyszerűen azért, mert nem tudom, melyikük csípett meg. Csillagásznak magyarázzam: nem hangyák vagyunk-e mi is a végtelen világegyetemben?”
