Ma 330 éve, 1685. 02. 23-án születettGeorg Friedrich Händel, német származású barokk zeneszerző. Szülői kívánságra jogot kezd tanulni szülővárosában, Halléban, ám egy év után már templomi orgonista. 1704: hegedűs lesz a hamburgi opera zenekarában. Három operát ír, gyors egymásutánban. 1706-ban Itáliába indul, ahol kitörő lelkesedéssel fogadják. Egy év alatt félszáznál is több művet komponál, és „zenei párbajt” vív Domenico Scarlattival. 1710-ben a hannoveri választófejedelem udvari zeneszerzője lesz, ám egy évre rá már Londonban van. I. György király felkérésére írja egyik legismertebb művét, a Vízizenét, amelyet stílusosan egy temzei hajóúton mutatnak be. Igen népszerű, egyik kitüntetést a másik után kapja. Házat vásárol Londonban. 1719-től a londoni olasz opera mutatja be műveit. 1726-tól brit alattvaló és a Royal Chapel zeneszerzője. Jobbára bibliai tárgyú oratóriumokat komponál, (Saul, Júdás Makkabeus, Izrael Egyiptomban, Messiás) Ezek akár színpadon is előadhatóak.
Mekkora életmű! Micsoda karrier! A szerencse fia?
Nem mindenkor, nem mindenben A hatalmas hullámhegyeket olykor hullámvölgyecskék is követik. Lássuk csak!
Szerencse: Istenáldotta tehetség.
Pech: nehezen indul, padlásukra csempészett hangszeren titokban tanul, mert jó apja ellenzi, hogy zenével foglalkozzon.
Szerencse: a házi tilalmat idővel mégis feloldják, mert Szász-Weissenfels hercege muzsikálni hallja (csak nem a padláson?) és pártfogásába veszi a fiút. Hiába, egy herceg mégiscsak herceg. Utána megy minden, mint a karikacsapás. Meghódítja Itáliát, Lába előtt hever, csodálja egész Anglia.
Pech: saját operaházat nyitna, de a legrosszabbkor, a puritán angolok akkoriban erkölcstelennek találják műfajt. Händel ezért kényszerül oratóriumokat írni.
Szerencse: nekünk mindenképpen. Halleluja!