Ma 55 éve, 1971. február 26-án távozott az élők sorából.
Nagyszerű francia komikus volt, a furfangos, közvetlen modorú kisember megtestesítője. Marseille-ben jött világra, 1903. 05. 08-án. Neve: Fernand Joseph Désiré Contandin. Ötéves korától lépett fel kis színházakban, kávéházakban. 12 évesen második lett egy párizsi sanzonversenyen. Ez sikeres karrierrel kecsegtette, azonban kitört az I. világháború.
Később, immár a békében üzletet nyitott, de rakodómunkásként és bankpénztárosként is próbált létezni. Utóbbi munkájával kényszerűen felhagyott, mivel az ügyfelek sorban nevetésben törnek ki átlagtól eltérő fejformája, hosszú arca, komikus mimikája, lapátfogai és széles mosolya láttán. Hol máshol folytatta volna, mint egy kabaréban? Művészneve Fernandel lett…
1928-tól operettekben, revükben lépett fel, pantomimkomikus is volt. Imádták a nézők. 1930-tól már a mozikban is nevettek rajta, mintegy 150 filmben játszott. Néhány emlékezetes sikere: Vörös kocsma, Az elsőszámú közellenség, Az ötlábú birka. Ő volt Don Camillo, a forróvérű plébános. A Becsületrend lovagja lett, a művészetek lovagja, 1970-ben megkapta a francia mozi Nagydíját.