Nőkről, szerelemről

Ma 170 éve, 1854. október 16-án született Oscar Wilde ír költő, író, drámaíró. A Wikipéiában azt olvasni róla, hogy sikereit főképpen könnyed, elegáns stílusának és sziporkázó szellemességének, paradoxonjainak köszönhette. E szavak bizonyságául íme, néhány aforizmája.

Az igazi szerelem hallgat és szenved.

A házasság biztos alapja a kölcsönös félreismerés.

A nők szerelmet kívánnak, nem megértést.

Minden férfi a nőnek első szerelme akar lenni, a nők pedig a férfi életében az utolsók szeretnének lenni.

A sírás az egyszerű nőknek való. A csinosak elmennek vásárolni.

A nők támadással védekeznek, aminthogy hirtelen és különös megadásokkal támadnak.

Ha valaki szeret valakit, mindig azzal kezdi, hogy önmagát csalja meg, s azzal végzi, hogy másokat csal meg.

A bigámia: eggyel több feleségünk van a kelleténél – a monogámia: szintén.

Ha a szerelem véget ér, a gyenge sír, a gyakorlatias rögtön keres egy másik szerelmet, de a bölcsnek már van egy tartalékban.

A világon minden a szexről szól, kivéve a szexet. A szex a hatalomról szól.

A romantika lényege a bizonytalanság.

Az asszonyok adják életünk aranyát, de aprópénzre váltva vissza is követelik azt.

A kísértéstől csak úgy szabadulhatunk meg, ha engedünk neki.

Oscar Wilde